KERESÉS

VTOSZ

Definíció:

Egyensúlyi klímaállapotban a légkör felső határán beérkező és azon távozó sugárzási energia különbözete nulla. A sugárzás intenzitás megváltozása a sugárzási egyensúlyt megbontja. A sugárzási intenzitásnak a felszín-troposzféra rendszerre értelmezett megváltozása a Wm^-2 egységben kifejezett sugárzási kényszer. A sugárzási egyensúlyt a klímaállapotnak az új feltételekhez való igazodása állítja vissza. Az éghajlati rendszer összetevőinek az igazodási ideje eltérő: a légkör alsó 10-15 km-es rétegét 1 hónapos, az óceánokét – nagy hőkapacitásuk miatt – több száz vagy ezer év is jellemzi. Az antropogén eredetű üvegházgázok légköri koncentrációjának emelkedése növeli a hosszúhullámú kisugárzás optikai vastagságát, a világűr felé irányuló effektív kisugárzás magasabbról indul. A legfontosabb sugárzási kényszerek értékei az ipari forradalom idejéhez képest: üvegházhatás +2,43 Wm^-2 (60%-át a szén-dioxid teszi ki), aeroszolok -0,70 Wm^-2, a földhasználat változása -0,70 Wm^-2, a felhőzeté -0,3 és -1,8 Wm^-2.  

Ábrák