fotooxidáció
[szennyvíztisztítás, szennyvíztechnológia]
Photooxidation
[wastewater treatment, technology]
Definíció:

A fotooxidációs folyamatokra általánosságban elmondható, hogy a folyamatokat indító fotokémiai lépésben a fény hatására gerjesztett állapotú szerves részecske képződik. A gerjesztett állapot lecseng, a molekula vagy szétesik, vagy elektronátmenettel járó reakcióba léphet az alapállapotú vízben oldott oxigénnel. A fotooxidáció hatékonysága függ a vízben oldott anyagok fényelnyelésétől, a folyamatok kvantumhasznosítási tényezőjétől, az alkalmazott sugárzás hullámhosszúságától, valamint az oldott oxigén koncentrációjától.

A legelterjedtebben alkalmazott sugárforrások a különböző nyomású higanygőzlámpák, amelyek emissziós tartománya a higanygőz nyomásával jól szabályozható. A kisnyomású higanygőzlámpa döntően 254 nm-en sugároz. Kis költségigénye miatt elterjedten alkalmazzák levegő és vizek fertőtlenítésére, főként a gyógyászatban.

Forrás:
  • Dombi András, Vizekben és levegőben előforduló szerves szennyezők lebontása nagyhatékonyságú oxidációs eljárásokkal, MTA doktori értekezés, 2006, Szeged
Szerkesztő/szerző: Fleit Ernő