[vízminőség, monitoring]
[water quality, monitoring]
A távérzékelés azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról, anélkül, hogy azzal közvetlen fizikai érintkezésbe kerülnénk. A távérzékeléses méréseknek három jól elkülönülő szintje van, amelyek eredményei pontosság és térbeni felbontás tekintetében lényegesen eltérnek egymástól. Ezek: felszín közeli spektrométeres mérések, légi és űr távérzékelésen alapuló felvételek és képfeldolgozás.
A távérzékelés alapja, hogy a fényt a tárgyak a hullámhossztól függő mértékben módosítják. A vízminőségi távérzékelés során olyan jellemzők (minőségi elemek) távérzékeléses mérésére van lehetőség, melyek módosítják (elnyelik, szórják vagy emittálják) a vízre érkező fényenergiát, ugyanakkor azok eléggé általánosak. Ilyen komponensnek tekinthetők az a-klorofill (Chl-a), a lebegőanyag (SS) és az oldott szerves anyag (DOM) koncentrációk.
Ábrák
a-Klorofill eloszlása a Fekete-tengerben
Forrás: danubs.tuwien.ac.at
