csatornatározó
[csatornázás, belterületi vízrendezés]
sewer storage tank
[sewerage, urban drainage]
Definíció:

Az egyesített rendszerű csatornahálózatokban, átfolyó (in-line), vagy mellékáramban (off-line) elhelyezhető felszín alatti zárt tárolóterek; feladatuk, hogy az egyesített csatornahálózatok záporkiömlői által a befogadó vizekbe leválasztott keverékszennyvíz szennyezőanyag koncentrációja a lehető legkisebb legyen. Üzemelésük szerint lehetnek: (i) egyszerű árhullám módosító átfolyásos tározók, egy vagy több becsatlakozó csatornával, de csak egyetlen kivezetéssel a hálózatban alatta fekvő záporkiömlő/szennyvíztisztító telep felé, (ii) túlfolyásos tározók, amelyek magukba foglalják a záporkiömlőt is, és két kivezetésük van, melyekből az egyik ülepített keverékszennyvizet enged a befogadóba, a másik pedig a többi vizet és a kiülepedett szennyezőket a szennyvíztisztító telepre, és (iii) ülepítő tározó, ami nem a hálózat valamely közbenső pontján, hanem a záporkiömlő csatorna végpontján található, szerepe a túlfolyó keverékszennyvíz durva, mechanikai (ülepítéses) tisztítása.

Nincs forrásmegjelölés.
Szerkesztő/szerző: Buzás Kálmán