[vízminőség, monitoring]
[water quality, monitoring]
Valamely környezeti elemre (például felszíni vizekre) előírt környezetminőségi határérték esetén megengedhető környezet terhelés, az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott víztest esetében az antropogén behatásokra „rendelkezésre áll”.
A mértékadó vízhozam (Qm) és a befogadóban megengedett koncentráció növekmény (dC = EQS – Ch) ismeretében, a kettő szorzatából áll elő: Em = Qm x dC, ahol EQS a jogszabályban meghatározott környezetminőségi határérték adott komponensre, Ch a befogadó koncentrációja a kiinduló állapotban (háttér), Qm a jellemző koncentrációkhoz tartozó mértékadó vízhozam, Em a megengedhető terhelés, mellyel a környezeti határérték túllépése még nem következik be.
A meghatározást bizonytalanná teszi a kiindulásnál vizsgált szennyező viselkedése (nem konzervativitás) és a szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.