öntisztulás
[hidrobiológia]
self purification
[hydrobiology]
Definíció:

Természetes vizekben lejátszódó folyamat, amelynek során a vízbe jutott szerves szennyező, de nem mérgező anyagok ásványi összetevőikre bomlanak (ásványosodás, mineralizálódás) és ezzel a víz növényi tápanyagkészlete dúsul. Az öntisztuláshoz aerobikus baktériumok, kellő mennyiségű oldott oxigén, oxigént termelő növények (fitoplankton, hínár), kedvező időjárás (napfény) és az ülepedést megakadályozó, a gázcserét elősegítő vízmozgás is szükséges. Az öntisztulással a víz szaprobitása csökken.

Forrás:
  • Dr. Felföldy Lajos (1984) : Hidrobiológia - szavakban, Vízügyi Hidrobiológia 13, VIZDOK, Budapest, p: 250
Szerkesztő/szerző: Borics Gábor