nyomás
[vízgépészet, energiatermelés]
pressure
[hydromachinery, hydropower]
Definíció:

A ~ a mechanika alapfogalma: egységnyi területre ható nyomóerő. A folyadékban elképzelt kicsiny dA területű (m2) felületelemen az egyik oldalról a felületre merőlegesen ható dF nyomóerő:

           dF = p dA (N),

  • p a nyomás (Pa).    

A ~ SI mértékegysége: Pascal, 1 Pa = 1 N/m2. Nagyobb egysége: 1 bar = 105 Pa. A nyomást a gyakorlatban sokszor azzal a folyadékoszlop magassággal mérik, ami egy manométervezetéken adott mérőfolyadékkal (ami a szállított folyadék is lehet) függőleges irányban egyensúlyt tud tartani.

  • 1 vízoszlop milliméter = 9,81 Pa,
  • 1 higanyoszlop milliméter = 133 Pa,
  • 1 vízoszlop méter =  9810 Pa,
  • 10,2 vízoszlop méter = 1 bar.

Abszolút nyomás: A légüres térhez viszonyított nyomás, pabszolút (N/m2).

Túlnyomás: Helyi légköri nyomáshoz viszonyított nyomás, ptúlnyomás = pabszolút - plégköri (N/m2).

Az erőhatások mindig nyomáskülönbségekből származnak, ezért akár abszolút, akár túlnyomásokból számíthatók.

Forrás:
  • (Pattantyús 1959)
  • (Grúber 1973)
Szerkesztő/szerző: Fáy Árpád