mállás
[geotechnika]
weathering
[geotechnics]
Definíció:

A kőzet mállása kémiai folyamat, a sziklák gyengén savanyú esővízzel való találkozásakor játszódik le. A kémiai mállás meleg éghajlaton, nedves környezetben gyorsabb, mint mérsékelt vagy hideg éghajlati viszonyok között, tehát a talajképződés gyorsasága éghajlat- és környezetfüggő.

A kémiai mállásnak három fő típusát különböztetjük meg:

1. Kioldás vagy kilúgzás: a kőzet ásványi anyagainak kioldása szénsav tartalmú esővízzel történik, az ásványi anyagok, a sók oldhatóságának függvényében.

2. Hidrolízis: ez nem csak egyszerű oldást, hanem vízzel való reakciót is jelent. Legkönnyebben az alkáli földpátok, majd a mészkő hidrolizál, lassabban és több lépcsőben folyik a szilikátok hidrolízise. A szilikátok hidrolízisének és átalakulásának eredménye az agyagásvány, mely a humusz mellett a legfontosabb talajalkotó.

3. Oxidáció: a kőzet oxigén jelenlétében, oxigén kapcsolódásával történő átalakulása legtöbbször a vasvegyületek oxidációját jelenti.