[vízminőség, monitoring]
[water quality, monitoring]
A titrálás ismert koncentrációjú mérőoldat lassú adagolását jelenti a mérendő anyag oldatához mindaddig, amíg egy indikátor, vagy egy mérőberendezés azt nem mutatja, hogy a mért anyagot a mérőoldat kémiailag teljesen fel nem használta. Ezt a titrálási pontot a titrálás végpontjának nevezzük, a felhasznált mérőoldatmennyiséget pedig titernek.
Semlegesítésre, sav-bázis reakcióra alapozott titrálással (acidi-alkalimetria) a lúgosságot (p- és m-lúgosságot) szoktuk meghatározni.
Redoxi titrálás esetén az egyik reagáló anyag oxidálódik, a másik redukálódik a titrálás alatt.
A komplexometriás vagy kelatometriás titrálás az egyes elemek komplex vegyületeket képző tulajdonságát használja, amikor a komplexképződés színváltozással jár. Alkalmazási területe több fémion mennyiségi meghatározása oldatban, de a feltétel az, hogy több zavaró komplex ne jöjjön létre.
A csapadékos titrálás alapja a meghatározandó ion és a mérőoldattal hatóanyaga közötti csapadékképződés (felhasználás pl. kloridion, szulfátion mérésére).