tározási együttható
[területi vízgazdálkodás]
storage coefficient
[rural/regional water management]
Definíció:

Annak a víznek térfogategységben kifejezett mennyisége, amelyet a vízszint egységnyi leszállítása esetén az egységnyi kőzethasáb ad le. Felülről nyitott víztartó esetén a tározási együttható lényegében a fajlagos vízadó képességgel azonos.

Nincs forrásmegjelölés.
Szerkesztő/szerző: Ligetvári Ferenc